Mit árul el és mit nem a kártya?

Ahogy elhisszük, hogy minden létező információ része a közös tudatnak, és onnan bárki kiszippanthatja, ha tudja, azt kell válaszolnunk, hogy a kártya mindent elárul. Viszont minél realistábbak vagyunk, annál nehezebb megválaszolni ezt a kérdést.

A materialista gondolkodású emberek számára a „szimbólum” szó pontos megvilágítása is nehéz, hiszen a legtöbb szimbólum számtalan jelentése mellett tartalmazza jelentéseinek ellentétét is, mégis, aki érzi és érti az analógiás gondolkodást, nem csak érteni fogja a szimbólumok jelentését, hanem saját maga tudja visszafejteni azokat, anélkül, hogy egyenként megtanulná őket.

Nagyon sok múlik a kártyajóson, annak személyiségén, felkészültségén, emberismeretén és felelősségtudatán. Természetesen nem mindegy, hogy hogy tálalja a kártyajóslás során az előtte feltáruló információkat, nem mindegy, hogy presszionálja-e az ügyfelét valamilyen, számára szimpatikus megoldás felé, illetve felismeri-e azokat az információkat, amelyekre a kérdező még nem felkészült, amelyek csak visszavetnék, begörcsöltetnék vagy megbetegítenék.

A kártyák üzenete

A szimbólumok általában néhány érték mindkét szélsőségbe elvitt végletét, és természetesen a skála bármely pontján fellelhető mértékét tartalmazzák. Hogy érthetőbb legyen: az Igazságszolgáltatás kártyalapja a kártyajóslás területén egyszerre képviseli a felelősségvállalást, a lelkiismeretességet és az önbíráskodásra való hajlamot, ami a felelősségvállalás egy félreértelmezett, torz módja.

Így az egyes kártyák pontos jelentését mindig a kirakási módban felvett hely adja meg, továbbá a kártyajós intuíciója és a kérdező ismeretei pontosítják.

Általában megkülönböztetünk egy pozitív, egy negatív, egy célkitűzés-jellegű értelmezést, valamint minden kártyajóslásnál – minden kirakási módnál – lehet számolni ún. kvintesszenciát, ehhez a számhoz rendelhető egy lap, amely ebben a helyzetben különleges jelentést kap.

A kvintesszenciát úgy számoljuk ki, hogy az udvari kártyák 0-t érnek, a több annyit, amennyi rá van írva, kivéve az Erőt, amely 11 ér (8 helyett) és az Igazságszolgáltatást, amely 8-at ér (11 helyett). Az ászok egyet érnek. Keresztösszeget számolunk, ami azt jelenti, hogy a többjegyű számok számjegyeit addig adogatjuk össze, amíg egy számjegyű számot kapunk.

Vannak kártyajósok, akik külön jelentőséget tulajdonítanak a kártyajóslás során a felfordult lapoknak (mármint a megfordításkor fejjel lefelé álló kártyáknak), és ezekhez külön értelmezési árnyalatokat társítanak.

Kirakási módok

Számtalan kirakási mód van minden jóskártya típushoz, és folyamatosan bővül a számuk. Öt nagy csoportba sorolhatjuk ezeket: 1. általános helyzetelemzés és kilátások, 2. tendenciák, 3. döntéshelyzetek, 4. kapcsolatok, 5. saját álláspontunk megértése és önismereti kérdések.

Ezeken belül megkülönböztethetünk még további alcsoportokat, de ennek igazából azok számára van csak jelentősége, akik meg akarják tanulni az egyes lerakási módokat, vagy a kártyajóslás tudományát.

A válaszok értelmezése

Minél gyakorlottabb egy kártyajós, annál könnyedebben és mélyrehatóbban képes olvasni a kártyajóslás során kirakásra kerülő kártyákból. Válasza megfogalmazásához nem minden esetben kér előtörténetet, lehet, hogy szerencsésebb – és a kérdező számára talán hitelesebb is – ha utólag, vagy a kártyák értelmezése során szerez tudomást a valóság részleteiről.

A kihúzott kártyák először lefordítva foglalják el a helyüket a kirakási rendben, majd a megfejtés sorrendjében kerülnek felfordításra, a jós szabad választása, hogy egyenként, vagy egyszerre. A felfordítás után adjunk pár percet a szakembernek, hogy „olvasson a sorok között”, hogy összeállhasson a fejében egy komplex kép abból, amit lát. Előfordulhat, hogy ezen a ponton lesznek kérdései is.
 Mindezek ellenére, amikor elkezd beszélni, illetve az elemzés folyamán előfordulhat, hogy ellentmondásba keveredik önmagával a kártyajóslás során, ami nem a helytelen megfejtés eredménye, hanem abból adódik, hogy egy szimbólum saját maga ellentétét is lefedi. Pár apró információ vagy a környezetleírás pontosítása feloldhatja ezeket az ellentmondásokat. Ne feledkezzünk meg ugyanakkor arról sem, hogy az élet sem fehér és fekete, igen gyakori, hogy egymás mellett élnek látszólag egymásnak ellentmondó dolgok.

Mit nem árul el a kártya?

Engedjük el az ok-okozati viszonyon alapuló gondolkodásunkat, hiszen a kártya az analógiás gondolkodás révén fejezi ki magát. Nincs olyan, hogy valakit mindenképpen autóbaleset fog érni, olyan feladat viszont létezik,  hogy hatalmas erők felett kell megtanulnia uralkodni, vagy meg kell élnie a kiszolgáltatottság élményét. Viszont ugyanazt az élményt, amelyre szükségünk van az életünk adott pontján, többféleképpen is megszerezhetjük, és ha hallgatunk a belső hangra – vagy jelen helyzetben a kártyára – választhatunk ezen módozatok közül.

A kártya nem dönt helyettünk, nem határozza meg a jövőnket, nem kényszerít bennünket semmire és semmit nem vár el tőlünk (és természetesen a jós sem). Fogadjuk el, hogy a kártya mindig tiszteletben tartja az egyéni szabadságot, és a jelen értelmezésén keresztül igyekszik megvilágítani számunkra a jövőt.

De a kártya a legritkább esetben fogja azt mutatni, hogy pl. egy döntés során az egyik út lefelé, a másik pedig felfelé vezet. Összetett és sajátos lehetőségeket mutat inkább, előjelek nélkül, amelyek közül nekünk kell tudnunk kiválasztani, hogy melyik a mi utunk.